Úgy érzem kezdek teljesen elborulni... Teljesen elveszítettem azt a kis részt is önmagamból, amim megvolt. És ez napról napra rosszabb. Ma egy rajz egyest alkottam. Szegény Nikit is egyre inkább elszomorítom a viselkedésemmel és ez annyira zavar...
Minden órán ugyanazt kérdezem magamtól: Én miért vagyok mást, mint ők...? Én miért nem lehetek olyan, mint a többiek? Néha olyan jó lenne ha be tudnék illeszkedni, barátokat szerezni, de egyszerűen annyira nem illek be sehova... Ők nem értik azt, amit én, nem úgy látják a világot, és más az értékrendjük.
Folyton eszembe jut mennyire jó volt 14-nek lenni. Akkor is voltak gondjaim, de legalább nem ilyen jellegűek. Akkor még boldog voltam, és felszabadult. Emlékszem, milyen nagynak gondoltam akkor egy 17 évest, de már tudom, hogy nem. Egy 17 éves semmivel sem okosabb vagy érettebb egy 14 évesnél. Sőt, rosszabb... Kevésbé elviselhetőbb, ingatag és elveszett.
Ma már anya is veszekedett velem a hozzáállásom miatt. Még mindig az a probléma, hogy nem vagyok hajlandó segítséget elfogadni, konkrétan szarok mindenre és semmi nem érdekel... Igen, ez valószínűleg nem jó így, de egyszerűen nem tudok ezzel mit csinálni. Nem is akarok. Belefáradtam az egészbe. Visszaszámlálom a napokat a nyaralásig, utána meg a félévzárásig fogom.
Érzem, hogy beteg is vagyok, hajnali 5 óta fent vagyok mert annyira begyulladt a mandulám... Hulla fáradt vagyok, és sokszor nem is vagyok magamnál. Rosszullétek is jönnek-mennek, részben a növőben levő bölcsességfogam miatt, részben más dolgok miatt.
De legalább sikerült mostmár mindent rendelnem, remélem hamarosan meg is fognak érkezni a dolgok. Anyunak is mutattam párat, és mind tetszett neki ^^ Hát igen, a japán stílus az én világom. Meg még a koreai is istenkirály, anyu a koreai pulcsijaimat is imádja, de hát ja... Egyelőre itt vagyok Magyarországon.
Azt hiszem, most kezdem érteni amit öcsi érez... Nemcsodálom, hogy direkt verekedett és függeszttette fel magát a sulijában, én is megőrülök ott. Csak én lány vagyok, nem tehetem meg, pedig nagyon szívesen tenném....... Annyira irigylem, amiért az anyja megengedte neki, hogy halasszon egy évet... Csak bírjam ki félévig...
Azon is filóztam, hogy ha végre nem leszek matek tagozaton, lehet felveszem faktnak az irodalmat. Eddig is azt akartam, de akkor van, mint a matek... -.- Bár anyámék meg a matekot akarják erőltetni. Mintha annyira számítana a mai világban, milyen végzettsége van az embernek......
Még az ötlött fel bennem, hogy a holnapi Rémkarneválon indulok majd a rémmeseíró versenyen, és bár valószínűleg megint tök mást fogok alkotni mint mások, de azt akarom, hogy miután elolvassák, ne tudjanak megszólalni se 5 percig. Oké, ez úgysem fog most összejönni, de hátha... Egyelőre csak a keret van meg, a tartalom még nincs kitalálva, de talán az a legjobb, ha ott helyben alkotom meg. Csak hát ja, 4ig zenesuliban vagyok, és kb 5ig ha felöltözöm + sminkelek, és rohanás vissza VMG-be. De 2 órám így is lesz írni azt hiszem.
Na megyek fuvolázni, az talán lenyugtat kissé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése